Pontozási rendszerek szimulációs összehasonlítása

Egyéni preferencialisták aggregálásának elterjedt eszköze a pontozási rendszerek használata, amikor az egyes rangsorok minden pozíciója adott számú pontot ér, az aggregált sorrend pedig az alternatívák így összegyűjtött pontjai alapján alakul ki. Általában ezt az eljárást alkalmazzák több egymást követő versenyből álló sportbajnokságok eredményének meghatározására. Tanulmányunk ebben az összefüggésben vizsgálja a következő két, egyaránt elkerülendő esemény közötti átváltást: 1. a bajnoki cím korai megszerzése, már a sorozat utolsó néhány futama előtt ismertté válik a győztes kiléte; 2. a bajnok egyetlen versenyt sem nyer meg. Szimulációs megközelítés segítségével számszerűsítjük e kockázatokat a legrangosabb nemzetközi autóverseny, a Forma–1 négy történelmi pontozási rendszere esetében. Mindegyik versenyképesnek bizonyul a társadalmi választások elmélete által ajánlott, kedvező axiomatikus tulajdonsággal rendelkező mértani pontozással szemben. A jelenleg használt szabály észszerű kompromisszumnak tűnik a két veszély mérséklésére. Eredményeink hasznos adalékokkal szolgálnak a Forma–1 pontozási rendszereinek fejlődéséhez, és új szempontokkal gazdagítják az egyes pozíciókért járó pontok megválasztásának irodalmát.