A 2004. május 1-jei EU-belépést megelőzően számos tanulmány, cikk, ismertető füzet készült és elemezte a csatlakozás várható agrárgazdasági hatásait. A belépést követően már kevesebb, de jó néhány tartalmas tanulmány tekintett vissza az elmúlt időszakra és adott...

A tanulmány az Európai Unióval folytatott magyar agrárkereskedelem változó mintáit elemzi a tízéves csatlakozási évforduló tükrében. Az elemzést a leíró statisztikákon túlmenően a megnyilvánuló komparatív előnyök és a terméktérkép módszereivel végezzük 2001–2012...

A Visegrádi országok (V4) esetében az Európai Unióhoz történő 2004. évi csatlakozás számos tekintetben agrárkereskedelmi lehetőségeket és nehézségeket eredményezett. A korábbi vámok és egyéb kereskedelmi korlátok megszűnése egy csapásra növekvő kereskedelmi...

A hazai zöldség-gyümölcs termelői szervezetek (TÉSZ-ek), és azok másodlagos szerveződései lehetnek azok, akik a nagy kereskedelmi láncok sikeres beszállítói és erős alkupozícióval rendelkező partnerei tudnak lenni. A kistermelők tömegei elsősorban e szervezetekhez...

Az árutermelésre áttért mezőgazdaság közel másfél évszázada alatt bebizonyosodott, hogy a megtermelt terményfelesleg az ország gazdaságföldrajzi „bezártsága†miatt nem versenyképes a tengeri kijutással rendelkező országok gabonájával szemben. Atengeri...

A vidékfejlesztési hálózatok a vidékpolitika európai dimenziójú eszközévé váltak. Információt szolgáltatnak a 27 tagországnak és harmadik országoknak. A hálózatokban partnerségi alapon együttműködnek a vidék szereplői, a különféle szakér¬tői csoportok, valamint...

Az elemzés, a cukorreform hátterének vázlatos bemutatását követően, a kvótacsökkentés lebonyolításának hatékonysági összefüggéseire irányul. Az európai cukorágazat reformjának egyik fő mozgatórugója a hatékonyság, melyet a merev nemzeti kvótákra épülő...

Az EU csatlakozással a tejágazatban bár bővült a belföldi piac – nőtt a forgalom és a fogyasztás, amit a növekvő olcsó import fedezett –, a felvásárlás és az értékesítés (bel- és külpiacra egyaránt) csökkent, illetve stagnált. Az import erősödése a hazai cégek...

A magyarországi mezőgazdaság helyzetére a csökkenő versenyképesség, pozíció- és piacvesztés jellemző, belföldön és külföldön. A hazai agrárvilág legsúlyosabb gondja a változó piaci körülményekhez való alkalmazkodás hiánya, amiben sajnos szerepet játszik az is, hogy...

Az agrárgazdaság újabb alkalmazkodási feladat előtt áll. A világpiacon – Európában és itthon is – egyszerre erősödik a kereslet a mezőgazdasági termékek iránt az élelmiszerek és a bioenergia piacán. E folyamat egybeesik az éghajlatváltozással összefüggő nagyobb...