Sok országban állami programokkal igyekeznek elérni, hogy a kockázati tőke olyan vállalkozásokat is finanszírozzon, amelyek fejlődése fontos gazdaságpolitikai cél, ám e cégek tisztán piaci viszonyok között nem jutnának kockázati tőkéhez. Magyarországon az állam eddig...

Új bűvszó terjed a hazai közgazdasági életben: a kockázati tőke. E tőkeközvetítő ágazat Amerikában és Nyugat-Európában a tőkepiac szerves részét alkotja, így ha zai megjelenése és fejlődése a piacgazdaság kiépülésének természetes velejárója. A kockázati tőkét...

A piacgazdasági átalakulásban élenjáró magyar piac már az 1990-es évtized utolsó harmadában a külföldi tőkebefektetők kedvelt terepévé vált, majd az EU-csatlakozást követően különösen kedvező helyzetbe került. A válság begyűrűzéséig a régióba érkező tőke a...

Kelet-Közép-Európa kockázatitőke- és magántőke-ágazata fejletlenebb, ám nagyobb lehetőségeket ígérő, mint az EU-15 tagjaié. Magyarország mindinkább elveszíti régi ón belüli kezdeti előnyét, eközben azonban egyre jobban közelít az EU-ban kialakult normákhoz. Pozitív...

Az elmúlt években a fejlett országok növekedésének lassulása, a kockázatitőke-piac szabályozásának szigorodása a feltörekvő piacok felé fordította a befektetőket. Ezáltal Közép-Kelet-Európa kockázatitőke-piaca is átmenetileg e folyamat haszonélvezőjévé vált. A...

A kockázatitőke-ágazat rendkívül erőteljesen fejlődött a kilencvenes években. Ez jól mérhető az ágazatba került tőke volumenének sohasem látott mértékű emelkedésén, a befektetések globalizálódásán. E folyamat a magyar gazdaság számára is kedvezőnek bizonyult,...

A magyar állam a rendszerváltás óta a kínálat növelésében látta az innovatív vállalkozások kockázati tőkéhez segítésének módját. A legutóbbi időkig azt a - nemzetközi gyakorlatban mindinkább kivételesnek (és elavultnak) számító - megoldást alkalmazta, hogy a...