A kilencvenes évek elején úgy látszott, hogy a működőtőke növekvő beáramlása, a turizmus bevételei és az aktív, de legalábbis kiegyensúlyozott kereskedelmi mérleg lehetővé teszi az adósságszolgálat teljesítését, sőt ezen felül az évtized során Magyarország képes...

A tanulmány szerzője bemutatja, milyen tényezők vezettek a devizaalapú hitelek felduzzadására. A legmélyebben fekvő ok az állam tartós túlköltekezése, az ezt kísérő bérinfláció, valamint az így megjelenő tartós inflációs nyomás. Ennek megfékezésére az MNB úgy...

Magyarország európai összehasonlításban kiemelkedő exporttöbblete és az ország ebből is következő jelentős nettó külföldi hitelnyújtása voltaképpen tükörképe a fizetési mérleg pénzügyi mérlegében regisztrált jókora hiánynak (a tőke kiáramlásának) és a...

A feltörekvő piacokon a kilencvenes évek bizonyos valutaválságainak tapasztalatai, valamint az elméleti és empirikus szakirodalom feldolgozása segítségével. Röviden kitér Magyarország értékelésére is a sebezhetőség szempontjából. A legfontosabb tanulságnak az tekinthető,...

A vitacikk elméleti és gyakorlati megfontolások alapján tárgyalja, hogy mennyire megalapozott az árfolyam túlértékeltségére vonatkozó állítás. A monetáris politika hatásmechanizmusának vizsgálatán belül kiemeli a várakozások figyelembevételének fontosságát. Foglalkozik...

A tanulmány azt vizsgálja, hogyan hatottak az 19971999-ben kirobbant nemzetközi pénzügyi válságok öt kis, nyitott gazdaság (Csehország, Görögország, Izrael, Lengyelország és Magyarország) pénzügyi piacaira. Áttekinti a devizaárfolyamok, a kamatlábak és a...

A Közgazdasági Szemle 2010. októberi számában közölt cikkem mellett megjelent Bihari Péter és Valentinyi Ákos írása is, amelyben vitatják írásomat. Számos állításuk nem hagyható válasz nélkül. Mivel vitacikkről van szó, vártam, hogy mások is hozzászólhassanak. Ez...

A cikk legfontosabb állítása, hogy a sávos árfolyamrendszer devizája leírható egy összetett pozícióval, amelynek a három alkotóeleme: egy lebegő árfolyam-rendszerbeli deviza, egy long put opció és egy short call opció. Az opciók alaptermékének meghatározása nem...

A cikk első része áttekinti, miként változott Magyarország külkereskedelmi orientációja a 20. század történelmi sorsfordulóit - a két világháborút - követően. Az 1945 utáni egyoldalú szovjet (illetve KGST-) orientáció ellehetetlenülése, a szovjet összeomlás nyomán a...

A cikk a magyar feldolgozóipar Európai Unióba irányuló kivitelének 1993-2000 közötti szerkezeti sajátosságait hasonlítja össze négy periférikus EU-tagország, öt közép-kelet-európai ország és négy volt szovjet köztársaság EU-exportjával. Az összehasonlító elemzés fő...