Az európai növekedési potenciál fokozatos, ám több évtizeden át látens eróziója az elmúlt másfél évtizedben - versenyképességi és alkalmazkodási problémáinak kiéleződésével párhuzamosan - egyre nyíltabb formában jelent meg. Az EU-15 országai termelékenységének...

A cikk első része áttekinti, miként változott Magyarország külkereskedelmi orientációja a 20. század történelmi sorsfordulóit - a két világháborút - követően. Az 1945 utáni egyoldalú szovjet (illetve KGST-) orientáció ellehetetlenülése, a szovjet összeomlás nyomán a...

A Közgazdasági Szemle 2003-2005 között számos olyan elemzést közölt, aminek tárgya az Európai Unió régi és új tagállamaiban megfigyelhető folyamatok statisztikai elemzése volt, s ennek alapján értékelték a stabilitási és növekedési egyezmény fenntarthatóságát, a...

A cikk első része a rendszerváltás részeként megvalósult külkereskedelmi irányváltás főbb jellemzőit mutatta be, különös tekintettel a korábbi egyoldalú szovjet (KGST-) orientáció lehetetlenülésére és az Európai Unió országainak gyors túlsúlyra kerülésére a...

Ez az írás Magyarország európai uniós csatlakozásának, illetve tízéves EU-tagságának néhány lényeges hatását vizsgálja. Középpontjában az Európai Unió szabályozási környezete áll. Az EU-csatlakozással ez a feltételrendszer Magyarország szempontjából külsőből...

A strukturális alapok és a Kohéziós Alap keretében nyújtott támogatások egyre nagyobb részesedést érnek el a közös költségvetésben, ugyanakkor az Európai Unió még mindig csak a tagországok összesített GDP-jének 0,43 százalékát fordítja a kevésbé fejlett, illetve...

A tanulmányban megvizsgáljuk, hogy miként alakult a magyar agrárkereskedelem a társulási szerződés után. A részleges kereskedelemliberalizálás néhány, az előzetes várakozásoktól eltérő következménnyel járt. Egyrészt, az Európai Unió aránya a teljes...

A Gazdasági és Monetáris Unió a pénzügypolitika két összetevőjét tekintve meglehetősen sajátos képződmény. Miközben a monetáris politika szupranacionális szintre került, a fiskális politika nemzeti keretek között maradt. A GMU eredeti elképzelése szerint elegendő, ha a...

A nyugateurópai integráció kialakulását több integrációelméleti iskola próbálta megmagyarázni és további fejlődését megjósolni. Nyitott a kérdés, hogy az EU egyedülálló modellje mennyiben szolgál általánosítható tanulságokkal, bizonyosra vehető azonban az, hogy...