A közép-kelet-európai országokban a munkanélküli-ellátások ösztönző hatásainak vizsgálata eddig nem terjedt ki arra a kérdésre, hogy az elhelyezkedési készség ellenőrzése - az úgynevezett indokoltsági feltételek érvényesítése - hogyan befolyásolja a munkanélküliek...

A cikk a 2001. évi minimálbér-emelés rövid távú foglalkoztatási hatását vizsgálja három olyan, erősen érintett területen, ahol az elemzéshez szükséges adatok rendelkezésre állnak. A számítások szerint az emelés hatására 2000-2001-ben éves összehasonlításban...

A tanulmány alaptétele az, hogy a szocialista gazdaság és ezen belül a KGST máig ható örökségének egyik legnagyobb hatású maradványa az úgynevezett kgst-piac. A következő oldalakon a szerző előbb azt mutatja be, hogyan írható le a kgst-piac sok féle, ma létező formája a...

1994ben több mint 50 ezer fővel tovább csökkent a foglalkoztatottak száma a KSH 1994. negyedik negyedévi munkaerőfelmérése szerint. A munkahelyek megszűnése 1990 óta megközelíti a másfél milliót. 1994ben éves átlagban már csak 3 millió 693 ezer fő volt kereső a 15-74 éves...

A magyar kormány 2001-ben 57 százalékkal emelte a minimálbért, e sorok írásakor pedig újabb 25-44 százalékos emelésről tárgyal az immár egyetértő szakszervezetekkel. A tanulmány e lépés foglalkoztatási következményeinek felméréséhez szeretne támpontokat nyújtani. Az...

1995 a foglalkoztatást tekintve nem volt sikeres: mint évek óta, még mindig csökkent a munkahelyek száma, bár a korábbinál kisebb mértékben.1 Egyidejűleg valamelyest csökkent a munkanélküliség is.2 Tovább nőtt viszont a statisztika kifejezését használva a gazdaságilag...

A tanulmány Magyarország négy nagy kgst-piacán végzett, egy évig tartó megfigyelések eredményeit foglalja össze. A helyi piacok forgalmát, szerkezetét, infrastruktúráját, az elárusítás körülményeit, a vásárlók és kereskedők társadalmi jellemzőit elemzi, s közli a...

A politikai rendszerváltozást követő gazdasági átalakulás Magyarországon a nagyvállalati belső munkaerőpiacok felbomlását-visszaszorulását s a foglalkozási típusú munkaerőpiacok térnyerését eredményezte. A munkaerőpiac ugyanakkor feltűnően zárttá, rugalmatlanná...

A tanulmány a különböző iskolázottságú és életkorú munkaerőcsoportok piaci értékelésének és termelékenységének alakulását elemzi 1986 és 1999 között egyéni kereseti adatok, valamint (a nagyvállalatokra becsült) termelési függvények segítségével. A béradatok az...

A cikksorozat első része (Kertesi Köllő [1997]) a reálbérek szintjének és eloszlásának változását, valamint a legfontosabb arányváltozásokat elemezte 1986 és 1996 között. A második rész alaposabban vizsgálja a munkanélküliségnek betudható regionális kereseti...