A piaci rendszerbe való átmenet hosszadalmas folyamat, amely a gazdasági tevékenységek széles skáláját foglalja magában. A piacgazdaságban nem csupán liberális szabályozásra és magántulajdonra van szükség, hanem megfelelő intézményekre is. Emiatt az átalakulás csak...

A technológiakövető országok a technológiavezetők trendjével normált, hosszú távú növekedési pályája S alakú pályát követ. Több olyan növekedési modellt sikerült megalkotni, amelyek S alakú pályán érik el hosszú távú egyensúlyi (steady state) állapotukat, de...

A tulajdonviszonyok és intézmények átalakulását is a fokozatosság, a szerves fejlődés jellemzi; Magyarországon a hosszú reformszocialista fázist a politikai fordulat után sem követte ugrás a piacgazdaság felé, bár az átalakulás felgyorsult. A cikk a fokozatosság...

A két részből álló cikk a magyarországi reformfolyamat és posztszocialista átalakulás négy olyan jellegzetességét emeli ki, amelyek megszakítás nélkül, a politikai szférában bekövetkezett rendszerváltást követően is, folyamatosan jellemezték az elmúlt harminc év...

Kína a reform és nyitás politikájának köszönhetően az utóbbi évtizedekben a világ egyik leggyorsabban fejlődő gazdaságává vált. Hatalmas belső piaca vonzó befektetési lehetőségeket kínál a külföldi tőke számára. A szerző a reformfolyamat főbb sajátosságait és...

A tanulmány második része a fenntartható növekedésnek a nyitott gazdaság természetéből levezethető problémáival foglalkozik. A szerző megfogalmazza azokat az eltéréseket, amelyek a nyitott gazdaságban a fenntartható gazdasági növekedéshez szükséges egyensúlyhoz tartoznak...

A tanulmány a költségvetési politika hatásait elemzi a hosszú távú jövedelemszintre és az ehhez a szinthez való konvergenciára egy kis, nyitott gazdaság általános egyensúlyi modelljében mind a kvalitatív, mind a kvantitatív megközelítésben. Eredményeinket a következőkben...

A kevésbé fejlett EU-tagországok (Görögország, Írország, Portugália és Spanyolor szág) tapasztalatainak áttekintése természetes kiindulópont Magyarország jövőbeli euróövezet-részvételének vizsgálatához. A szerzőpáros arra hívja fel a figyelmet, hogy Magyarország nem...

Ne úgy olvassuk ezt a könyvet, mint a marxista vagy szovjet típusú gazdaságpolitikai tévút hátterének (egyik) elméleti analízisét! Ha ugyanis így fogunk hozzá, akkor nem is látunk mást a könyvben, mint ma már többnyire vastagon poros szerzők jobb esetben csak a valóságtól...