A tanulmány célja, hogy a tervgazdaságból a piacgazdaságba való átmenet költségvetési politikáját vizsgálja. Az irodalomban már vannak a választott módszernek előzményei, elsősorban Alberto Alesina és szerzőtársai munkáiban. A módszer lényege, hogy különböző könnyen...

Az államháztartás hiánya és adósságának szintje egyike a legfontosabb makrogazdasági fundamentumoknak. Alapvető kérdés az államháztartás helyzetével kapcsolatban, hogy fenntartható-e a költségvetési politika. A tanulmány először a költségvetési fenntarthatóság...

A tanulmányban a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvényben szereplő, 2015-ben hatályba lépő adósságszabályt vizsgáljuk. Az elemzés a Kopits-Symansky [2001] által definiált nyolcas kritériumrendszerből három értékelési szempont alapján...

A fejlett ipari országokra a hetvenes évektől mind inkább jellemző tartós költségvetési hiányt sem a keynesi, sem pedig a neoklasszikus elmélet nem tudta kielégítően magyarázni. Az új politikai gazdaságtan azonban, úgy tűnik, sikerrel tárta fel nemcsak a tartós hiány és a...

A tanulmány azoknak a feltörekvő piacú gazdaságoknak a válságperiódusait tekinti át, amelyek az 1990-es években rögzített - fix vagy előre bejelentett csúszó - árfolyamrendszert alkalmaztak. Ezekből az esetekből arra lehet következtetni, hogy nagyfokú tőkemobilitás esetén...

A szerző a maastrichti szerződés fiskális kritériumait kétféle szempontból elemzi: 1. azok mennyiben megalapozottak és ésszerűek közgazdaságilag általában véve, illetve az Európai Unió (EU), azon belül a gazdasági és monetáris unió (EMU) tagországaira várhatóan...

A tanulmány az expanzív fiskális politika hatását vizsgálja egy kis, nyitott gazdaság kétszektoros reálmodelljében. A költségvetési politika a modellben újraosztja a forrásokat: költekező jellegű (expanzív) az állami költségvetés akkor, ha fokozza a redisztribúciót....

A tanulmány a költségvetési politika hatásait elemzi a hosszú távú jövedelemszintre és az ehhez a szinthez való konvergenciára egy kis, nyitott gazdaság általános egyensúlyi modelljében mind a kvalitatív, mind a kvantitatív megközelítésben. Eredményeinket a következőkben...

A rendszerváltás utáni időszak egyik legtöbbet vitatott gazdaságpolitikai kérdése az egyensúly és a növekedés viszonya. Elméletileg nemcsak a sokat emlegetett .rossz. (nem egyensúlyi) növekedés, hanem az egyensúlyt erősítő, .jó. növekedés is megalapozható, sőt empirikus...

Az elmúlt időszakban a költségvetési deficit nagysága Magyarországon a gazdaságpolitika egyik legégetőbb problémájá vált, veszélyeztetve mind az eurózónához való csatlakozás időpontját, mind a fenntartható növekedést. Tekintve a konszolidáció utóbbi időben...