A katolikus egyház a 19. század végétől egyre gyakrabban foglalkozott társadalmi kérdésekkel. Az erről szóló megnyilatkozások alapformáját a pápai enciklikák képezték. Ezek alapján kikristályosodott az egyház társadalmi tanítása, amely elsősorban a modern társadalom...

Amint Magyarországon 2008-ban kinevezték a jövő nemzedékek ombudsmanját,1 mindjárt jelentős vitát is kavart az újdonsült országgyűlési biztos egy előadáson tett kijelentése.2 Ennek alapján úgy tűnt, hogy a jövő nemzedékeket immár hivatalosan is képviselő személy...

A történészek sokáig úgy vélték, hogy a nyugat-római birodalom bukásával (Kr.u. 476) véget ért az ókor, és elkezdődött a középkor. Rómában Odoaker, germán testőrparancsnok megdöntötte Romulus Augustulus császár uralmát, ami a kelet-római birodalom értelmezése...

Ebben az esszében azt vizsgálom, hogy a politikai teológia mintájára milyen fogalmi analógiákat lehet kimutatni gazdaság, gazdasági tevékenység és vallás, vallásgyakorlás, gazdaságelmélet és teológia között. Amellett érvelek, hogy a két szféra között az etikán...

Ez a rövid írás – a teljesség igénye nélkül – azt a kérdést vizsgálja, hogy a közgazdasági gondolkodás és a gazdasági gyakorlat számára milyen támpontokat adhat a kereszténység értékrendje. És fordítva: milyen közgazdasági összefüggések váltak a világ és a...

A buddhizmus egy átfogó vallási-filozófiai hagyomány, melynek célja a boldogtalanság és a szenvedés megszüntetése. Alapértékei lehetővé teszik, hogy hozzájáruljon az üzleti életben felmerülő etikai kérdések megválaszolásához, az egyéni, szervezeti, társadalmi és...

Égi lábnyom: vajon alkotható-e megfoghatatlanabb és tudománytalanabb fogalom ennél? Érdemes-e egy ilyen fogalmat kommunikálnunk tudományos alapon, ahol a mérhetőség, az okok és okozatok feltárása alapvető? A vallás és a gazdaság kapcsolatának elemzése mennyiben tartogathat...