Az elmúlt évtizedek hazai közgazdaságtani és szociológiai kutatásainak egyik jelentős teljesítménye a szocialista vállalatoknál folyó béralku jellemzőinek feltárása volt. A termelés mikroszervezeteiben kialakuló informális egyezkedések során a különböző munkavállalói...

A cikk a globalizáció három alapvető jelentőségű vonulatának, a nemzetközi kereskedelem bővülésének, a külföldi közvetlen beruházások szélesedésének és a nemzetközi migrációnak (munkaerő-vándorlásnak) a foglalkoztatásra és a bérekre gyakorolt hatásával...

A fejlettségi szintek alakulása, azok nemzetközi összehasonlítása mindig is komoly módszertani és gyakorlati korlátokba ütközött. A GDP egy főre jutó szintjével és az árszínvonallal kapcsolatos nemzetközi statisztikai elemzések, összehasonlítások igazolták, hogy a...

Közép-Kelet-Európában Magyarország úttörő szerepet játszott az állami adminisztratív bérmeghatározás megszüntetésében és a megállapodásos bérpolitika alkalmazásában. Ennek fokozatos bevezetése egyaránt alapult elméleti és gyakorlati megfontolásokon. Napjainkra azonban...

A tanulmány célja a kereseti egyenlőtlenségek magyarázatában egy ritkán vizsgált, az emberitőke-beruházás hatása mellett is jelentős magyarázó mechanizmus bemutatása. Könnyű belátni, hogy egy munkavállaló hatékonyságát csökkentheti az a fajta fatalista hozzáállás,...

A cikk az Országos Munkaügyi Központ bértarifa-felvételeinek adataira támaszkodva vizsgálja a reálbérek és a kereseti egyenlőtlenségek alakulását 1986-ban, 1989ben, és 1992 után évenként. A súlyozott minta a 20 főnél (1994 után a 10 főnél) több dolgozót alkalmazó...

A kollektív alku korábbi intézményi vizsgálatainak tanulsága szerint Magyarországon a rendszerváltás után egy szélsőségesen decentralizált bérmegállapítási rendszer épült ki. Ágazati egyezségek helyett vállalati kollektív szerződések szabályozzák a gazdaság...

Tanulmányunk az ágazatok közötti kereseti különbségek mértékét, keletkezésük okait elemzi Magyarországon, a kilencvenes évek végén. Az első részben - mely a Közgazdasági Szemle 2003. novemberi számában jelent meg - áttekintettük az ágazatközi bérkülönbségekre...

Magyarországon 2001-ben 57 százalékkal, 2002-ben újabb 25 százalékkal emelkedett a minimálbér. Az emelések hatásait vizsgáló tanulmányok a foglalkoztatási hatásokra koncentráltak, nem foglalkoztak az újraelosztási szempontokkal. Ebben a cikkben a KSH háztartási...