In this paper we intend to empirically examine how different political institutions may define the long-term economic development, determined by educational investments and income inequality. With this objective, we assess the impact of political rivalry on four selected macroeconomic variables:...

The purpose of this paper is to introduce a noncompetitive labor market and unemployment into the growth models with exogenous saving rates found in economic growth textbooks (SalaiMartin, 2000; Barro and SalaiMartin, 2003; Romer, 2006). We first derive a general framework with a neoclassical production...

A kilencvenes évek folyamán a vállalkozási és a közszféra, valamint azon belül a két réteg a közalkalmazottak és köztisztviselők kereseti helyzete teljes mértékben szétvált. A közületi szektor kereseteinek szabályozása állami kézben maradt, míg a magánszektor a piac...

A tanulmány az 1992-2003 közötti évi bértarifa-felvételek adataira támaszkodva, egyszerű statisztikai eszközökkel azt vizsgálja, hogy mennyiben mutathatók ki eltérések a különböző iskolázottságú és gyakorlati idejű dolgozók keresetingadozásának mértékében, s ha...

A tanulmány célja, hogy bemutassa a munkapiaci keresés alapmodelljét és annak felhasználását újkeynesi modellkeretben. Az általános ismertető után megmutatjuk, hogy miként lehet ezt a megközelítést a magyar gazdaság makrofolyamatainak jobb megértésére felhasználni. Ehhez...

Az utóbbi időben élénk szakmai vita alakult ki a tőkefedezeti nyugdíjrendszerrel kapcsolatban. Ezek során még a második pillér megszüntetése is felvetődött. Ezért fontosnak tartjuk a tőkefedezeti rendszer alapkérdéseinek újragondolását. A tőkefedezeti nyugdíjpillér...

A gazdaságilag fejlett országok külföldi beruházásai az utóbbi évtizedekben gyors ütemben növekedtek, ugyanakkor munkanélküliségük legalábbis Európában nagyobb lett, béreik egyenlőtlensége fokozódott. Önkéntelenül is felvetődik a kérdés, nincs-e ebben valamiféle...

A tanulmány három részből áll. Az első rész egy kvázi-keresztmetszeti makromodell segítségével rekonstruálja a cigányság (csaknem) teljes foglalkoztatásának 1984 és 1994 közötti leépülését és a kilencvenes évekre jellemző új foglalkoztatási minta kialakulását. A...

A tanulmány a különböző iskolázottságú és életkorú munkaerőcsoportok piaci értékelésének és termelékenységének alakulását elemzi 1986 és 1999 között egyéni kereseti adatok, valamint (a nagyvállalatokra becsült) termelési függvények segítségével. A béradatok az...

A cikksorozat első része (Kertesi Köllő [1997]) a reálbérek szintjének és eloszlásának változását, valamint a legfontosabb arányváltozásokat elemezte 1986 és 1996 között. A második rész alaposabban vizsgálja a munkanélküliségnek betudható regionális kereseti...