Ez az írás Magyarország európai uniós csatlakozásának, illetve tízéves EU-tagságának néhány lényeges hatását vizsgálja. Középpontjában az Európai Unió szabályozási környezete áll. Az EU-csatlakozással ez a feltételrendszer Magyarország szempontjából külsőből...

A strukturális alapok és a Kohéziós Alap keretében nyújtott támogatások egyre nagyobb részesedést érnek el a közös költségvetésben, ugyanakkor az Európai Unió még mindig csak a tagországok összesített GDP-jének 0,43 százalékát fordítja a kevésbé fejlett, illetve...

A tanulmányban megvizsgáljuk, hogy miként alakult a magyar agrárkereskedelem a társulási szerződés után. A részleges kereskedelemliberalizálás néhány, az előzetes várakozásoktól eltérő következménnyel járt. Egyrészt, az Európai Unió aránya a teljes...

A Gazdasági és Monetáris Unió a pénzügypolitika két összetevőjét tekintve meglehetősen sajátos képződmény. Miközben a monetáris politika szupranacionális szintre került, a fiskális politika nemzeti keretek között maradt. A GMU eredeti elképzelése szerint elegendő, ha a...

A nyugateurópai integráció kialakulását több integrációelméleti iskola próbálta megmagyarázni és további fejlődését megjósolni. Nyitott a kérdés, hogy az EU egyedülálló modellje mennyiben szolgál általánosítható tanulságokkal, bizonyosra vehető azonban az, hogy...

A tanulmány az Európai Unió vidékfejlesztési politikájának evolúcióját, többi politikával való kapcsolatát, a változások okait és a jelenlegi reformok várható következményeit mutatja be. Megpróbálja pontosítani az integrált vidékfejlesztés olykor rosszul használt...

A szerző Magyarország EU-tagságának első évtizedét tekinti át összegző jelleggel, vagyis a nagyszámú, korábban közreadott részelemzés eredményeit ismertnek véve. A sikerek, az elszalasztott lehetőségek és kudarcok számbavétele után a szerző a teljesség és a...

Az EU-csatlakozással a termékpiac, a tőkepiac és a munkaerőpiac szabadságának kiterjedésével (a vámvédelem eltűnésével, a támogatott uniós export megszűnésével, a szakemberek külföldi munkavállalásával, uniós léptékű vállalati kereszttulajdonlással és fúziókkal)...

Az Európai Unióhoz való csatlakozást megelőző mintegy másfél évtizedben, kivált a csatlakozási kérelem 1994. évi benyújtásától a tagságig elvezető tíz évben Magyarország gyorsuló ütemben zárkózott fel az EU formális, főleg jogi és intézményi normákban...

A szerző, aki az Európai Unió Bíróságának bírája, miután röviden ismerteti a Bíróság szervezetének, hatáskörének alapelemeit, áttekintést ad a Magyarország ellen indított kötelezettségszegési eljárásokról és a magyar bíróságok által kezdeményezett előzetes...