In this paper we analyze statistics derived from the cross-wavelet transform of inflation differentials and exchange rate changes for a group of countries with Germany as the reference country. An important tool is the wavelet coherency measure from which we can judge the strength of the...

Az 1970-es évek olajválságait követő stagflációs periódusok óta gyakorlatilag minden nagyobb áremelkedés alkalmával felerősödnek a kedvezőtlen makrogazdasági hatásokkal kapcsolatos félelmek, miközben a tapasztalat azt mutatja, hogy az importőröket egyre kevésbé érinti az...

Az empirikus makrogazdasági elemzések során rendszerint idősorok vizsgálatára szorítkozunk, ugyan-akkor egyre több tanulmány jut arra a következtetésre, hogy a frekvenciatartományok szintjén zajló folyama-tok megértése is szükséges ahhoz, hogy pontosabb képet nyerjünk a...

Az értekezés három fő részből áll. Előbb az olajár makrogazdasági hatásainak időbeli alakulását, valamint a korábbiakhoz képest mérsékeltebb stagflációs nyomás okait kutatom az Egyesült Államok példáján. Ezt követően Svédország, illetve Norvégia esetén folytonos...

We set up an agent-based macromodel focusing on consumption-saving without the assumption of utility maximization, but preserving certain "rational" aspects of human choice based on the idea of ecological rationality Todd et al. (2012). In this framework we address the classical problem of the...

A tanulmányban a Pénzügyminisztérium gazdaságpolitikai főosztálya és az MTA Közgazdaságtudományi Intézete által kifejlesztett középméretű negyedéves makrogazdasági modell segítségével elemezzük a magyar gazdaság legfontosabb mechanizmusait. A modellezés során követett...

A minimálbér-emelés a munkapiacon közvetlenül hat a keresletre és a kínálatra. Közvetett hatásai azonban túlmutatnak a munkapiacon, ezért azokat egy makromodell keretei között elemezzük. A makromodellben háromféle munkafajta és tíz ágazat van; az egyes ágazatok az...