A cikk célja, hogy reflektáljon a képviselet általános problémájára, és a női érdekek képviseletére alkalmazza a képviselet új megközelítését, egyúttal válaszolva arra a kérdésre is, hogy csökkentek vagy növekedtek-e a nők képviseleti esélyei Magyarországon. Ehhez a...

A kötet az OTKA által támogatott (K 106220) Jelöltek és képviselők c. kutatás néhány eredményét tartalmazza. A három éven át tartó munka nyomán négy adatbázis és több már megjelent, illetve megjelenés alatt álló publikáció készült el a Corvinus Egyetem...

Az írás az országos és a helyi politika szintjén diagnosztizálja a nők alacsony szintű jelenlétét Magyarországon, ami mind kelet-közép-európai összehasonlításban, mind a rendszerváltás óta eltelt időszak során tapasztalt változatlanság okán magyarázatra szorul. A...

The expanding literature on electoral reform has proposed a comprehensive approach towards electoral system change arguing that going beyond the simple logic of maximising gains for the dominant political elite allows for assessing normative drivers behind the change (Hazan-Leyenaar, 2014)....

Hungary and Poland are often placed in the same analytical framework from the period of their ‘negotiated revolutions’ to their autocratic turn. This article aims to look behind this apparent similarity focusing on opposition behaviour. The analysis demonstrates that the...

A recurring thesis of legislative research is the ‘decline of parliaments’ that originates from Bryce (1921) and develops the idea that governments dominate the parliamentary arena. The Hungarian case has fit well in this stream (Ilonszki, 2007; Zubek, 2011) with the strengthening of the power...

Although the governments of Poland and Hungary seem to similarly contest the conditionality mechanism that requires one to respect the rule of law when using EU funds, there are differences between these countries. They become visible in the framing of political communication as regards the...

Az írás az utóbbi néhány év magyarországi válságjelenségeinek magyarázatát keresi. Elméletileg egyrészt a demokratikus elitizmus fogalmi rendszere alkalmazhatóságának kérdőjeleit fogalmazza meg, másrészt a szimulált demokrácia fogalmának megalkotására tesz kísérletet....