A korszerű gazdaságokban a tudás, pontosabban annak alkalmazása (az ún. innováció) a dinamikus fejlődés fő motorja. Ezért súlyos problémák forrása, ha az oktatási rendszer nagy arányban bocsájtja ki a tudásigényes munkára felkészületlen végzetteket. Cikkünkben tehát – 2016-17 téli gazdaságpolitikai vizsgájuk tapasztalatait áttekintve – 60 magyar egyetemi hallgató közgazdasági tudását értékeljük. Megállapítják, hogy néhányan igen tehetségesek és törekedtek is elsajátítani e tárgy fontosabb ismereteit, így jó eredményeket értek el a kollokviumon. Sokuk gazdasági tudása (zárthelyi eredménye) azonban lényegesen gyengébb lett a kívánatosnál, a többség pedig megbukott, mert sok éves tanulmányai ellenére még a közgazdaságtan alapjairól sem tud semmi igazán lényegeset. A továbbiakban a jelzett gond okait kerestük. Úgy találtuk, hogy a félév elején a tantárgyat választó hallgatók közül 24, a jelentkezettek 40%-a (!) egyetlen órán se jelent meg, majd 21 fő, az indulólétszám egyharmada a kollokvium letételét se kísérelte meg. Joggal feltételezhető tehát, hogy nem is próbálkoztak a tárgy tudnivalóinak a megtanulásával. Sokaknak volt továbbá súlyos tudáshiánya az alapvető piacgazdasági ismeretek körében, a gazdasági „általános műveltség” ezen, az 1990-es rendszerváltás óta a közoktatás fontos témájának tartott témában is. Mások a magyar gazdaság jellemzőiről, helyzetéről, perspektíváiról bizonyultak teljesen tájékozatlanoknak. Ez utóbbi gondok oka részben az e témák tanítását kerülő oktatás, ennél is inkább azonban a hazai társadalomnak a tudást lebecsülő felfogásmódja (az ún. értékválság). A vázoltak nyomán a szerzők azt valószínűsítették, hogy a magyar a társadalom közgazdasági ismereteinek a gazdagítása jelentősen segítené a gazdasági fejlődés gyorsítását. Az előrehaladás érdekében kívánatos lenne tehát a közoktatás hatékonyságának emelése, az iskolák gyermekbaráttá alakítása is. A felsőoktatásban pedig az egyetemi szabadság pontos tartalmát is át kellene gondolnunk. = In the modern economies knowledge, more exactly its application (the so-called innovation) is the main engine of the dynamic development. Thus, it leads to serious problems, if the education system produces to a great extent graduates unprepared for knowledge-intensive work. That is why in this paper the authors evaluated the economic knowledge of 60 Hungarian university students in the base of some experiences coming from their written economic policy exams in winter of 2016-17. In the article the authors stated that some students were very talented and they had made efforts to acquire the subject’s more important scope of knowledge, thus they obtained good grades in the examinations as well. The economic knowledge (exam results) of many others however were weaker than the desirable range, and their clear majority even failed the exam, because, in spite of many years of studying they do not even know the basic fundamentals of economics. In the following the authors of the article were looking for the possible causes of the mentioned problem. They found that out of the students who had chosen this subject at the beginning of the semester 24 (40% of them) never showed up at the course; 21 people, one third of those enrolled did not try to pass the exam. Therefore we can suppose rightly, that they haven’t even tried to learn the subject. Many others had great knowledge deficit related to the market economy, a subject which is considered to be very important since 1990, the change of the Hungarian political system and which is part of the economic „general literacy”. Other students proved to be ignorant on the characteristics, situation and perspectives of the Hungarian economy. The reason of these problems could be partly the education, which shirks the teaching of these topics, but the other, more significant part can be the knowledge depreciating views of the Hungarian society (the so-called value crisis). On the base of the above the authors suggest that the improvement of the Hungarian society’s economic knowledge could present a valuable contribution to the speeding up of the economic development. Therefore, in order to reach a progress, enhancing the public education’s effectiveness, as well as transforming the schools into child-friendly institutions would be advisable. And in case of the higher education the accurate content of the academic freedom should also be reconsidered.
