A gyermekvállalás társadalmi normái és a mesterséges megtermékenyítéssel kapcsolatos attitűdökvizsgálata Magyarországon és Európában

A gyermekvállalás fontos esemény mind az egyének, mind a családok életében. Gyakran úgy tekintenek rá, mint a felnőtté válás egyik mérföldkövére (Murinkó 2010; Paksi és Szalma 2009). A gyermekvállalás időzítése pedig a modern fogamzásgátló módszerek elterjedésének köszönhetően egyre inkább tudatos döntéssé válik az egyének életében egész Európában. Az utóbbi két-három évtizedben jelentős változások következtek be a fertilitási mintázatokban: a legtöbb országban csökkent a fertilitási ráta, és mind a nők, mind a férfi ak egyre későbbi életkorban válnak szülővé (OECD Family Database 2012). A késői gyermekvállalás azonban magával hozza annak a kockázatát, hogy biológiailag nehezebbé válik, elsősorban a nők számára, a szülővé válás (Schmidt et al. 2011). Azonban a mesterséges megtermékenyítési lehetőségek, amelyek a legtöbb európai országban elérhetőek, lehetővé teszik, hogy későbbi életkorban is gyermeket vállaljanak a párkapcsolatban élők vagy akár az egyedülálló nők (Lappegard et al. 2013; Maheshwari et al. 2008). (.)