A hazai vállalatok versenyképességi jellemzői a negyedik ipari forradalom idején

A Corvinus Egyetem Versenyképesség Kutató Központjának negyedszázada tartó empirikus kutatási programja új mérföldkőhöz érkezett, amikor sorban hatodik alkalommal bonyolított le nagyléptékű vállalatvezetői felmérést, immár jócskán benn a XXI. században, az ennek megfelelő kihívásokra fókuszálva. Eddigi felméréseink is kapcsolódtak a magyar gazdaságtörténet fordulataihoz (amelyeket persze nagy részben a világgazdasági folyamatok generáltak) – ennek a hagyománynak a folytatásaként koncentrálunk most a negyedik ipari forradalomra, mint jelenünk és belátható jövőnk üzleti világát meghatározó keretre. (.) A kiterjedt empirikus kutatási anyag feldolgozása természetesen összetett folyamat. Ennek a folyamatnak fontos összetevője az adatok alapvető struktúrájának mély megértése: Wimmer Ágnes és Csesznák Anita tanulmánya ezt a célt szolgálja. A korábbi kutatások tapasztalatait felhasználva sokoldalúan strukturálja az adathalmaz egészét, ezzel – amellett, hogy önálló értékű megállapításokat tesz – alapot nyújt a további, a részleteket és a tágabb összefüggéseket speciális szempontok szerint elemző kutatásokhoz. Nagyon fontos igazolást ad 10 A hazai vállalatok versenyképességi jellemzői a negyedik ipari forradalom idején a minta értelmes voltára – lényegében arra, hogy ennek segítségével érdemi mondanivalónk lehet a magyar gazdaság mikroszférájának számos fontos kérdéséről. Mivel az adatfelvétel még a válság előtt történt, téziseket fogalmazhatunk meg azokról az alapokról, amelyekről indulunk a koronavírus válság utáni kibontakozáshoz. A versenyképesség elemzésén keresztül jobb rálátásunk lehet a régi trendek változásaira, s az újak formálódására olyan alapvető kérdésekben, mint a digitalizáció felgyorsulása, a globális ellátási láncok helyreállítása, az új munkavégzési feltételek hatása, vagy épp a fenntarthatósági követelmények növekedésének hatása az üzleti életben.