A közép-kelet-európai régió bankszektorának szerepe az orosz–ukrán háború idején: egy volatilitáshálózat-alapú megközelítés

A tanulmányban az európai bankrendszer volatilitáshálózatát vizsgálom az orosz–ukrán háború kitörésének időszakában. A Diebold–Yilmaz-keretrendszert alkalmazva 14 európai bank részvényhozamának volatilitása segítségével elemzem az orosz–ukrán háború első 100 napjának hatását a bankszektor hálózatára. Az empirikus eredmények azt mutatják, hogy a rendszer volatilitás-összekapcsoltsága a háború kirobbanásának idején érte el a maximumát. A korábbi empirikus irodalomhoz hasonlóan azt találom, hogy nyugodt időszakokban a nagyobb bankok kritikus szerepet játszanak a volatilitássokkok terjedésében. Tanulmányomban ezt kiegészítve azonban arra a következtetésre jutok, hogy ezzel szemben az orosz–ukrán háború első 100 napjában a pénzügyi hálózat kulcsfontosságú résztvevői a közép-kelet-európai régió intézményei voltak. Eredményeim azt mutatják, hogy a bankrendszer makro- és csoportszintű volatilitási összekapcsoltságát figyelembe véve, érdemes korai, rendszerkockázati problémákat előrejelző rendszert építeni a bajba jutott pénzügyi intézmények időbeni felismerésére.