A kontextusba helyezett vállalatkormányzás

A szerző dolgozatában a hazai szakirodalomban felelős vállalatirányításként vagy vállalatkormányzásként, a nemzetköziben corporate governance-ként ismert kérdéssel foglalkozik. Amellett érvel, hogy elsősorban nem az ügynökelméletből fakadó probléma megoldásával állunk szemben, hanem az érdekérvényesítési erő megoszlásának mechanizmusával, melynek elemzéséhez az intézményi közgazdaságtan, piacgazdaságok változatainak elméletét kell felhasználni. Az ügynökelméleten alapuló értelmezések funkcionalista szemlélethez vezetnek, s arra a következtetésre engednek jutni, hogy az eltérő vállalatkormányzási rendszerek felcserélhetők vagy a globalizáció eredményeképpen úgy változnak, hogy idővel azonos tulajdonságokat vesznek fel. A változás ilyen felfogásával is vitatkozik az alapján, hogy az adott országra jellemző intézményi struktúra determinálja az egyén magatartását, s ezáltal a konfliktusok megoldására szánt eszközök nem alkalmazhatók minden környezetben.