Értekezésem célkitűzése a leadership, a szervezeti kultúra és kapcsolatuk jellegzetességeinek megragadása és elemzése magyar vállalatok mintáján. A dolgozat elméleti részében a leadership, a szervezeti kultúra és a két változó kapcsolatának legfontosabb vonatkozásait tekintem át. Az elméleti részben a vizsgált téma egyes aspektusai nagyobb hangsúlyt kapnak annak függvényében, hogy mennyire relevánsak a kutatás, valamint a magyar nyelvű szakirodalmi jelenlét szempontjából. Ilyen, relatív nagyobb hangsúlyt kapó területek a neokarizmatikus leadership elméletek, a szervezeti kultúra és a leadership kapcsolata. A leadership elméletek ismertetése mellett saját szempontrendszer mellett is áttekintem jellemzőiket. A szempontrendszer kategóriáit úgy határoztam meg, hogy azok a leadership kutatásának lényegi kérdéseit tartalmazzák. Az elemzéshez az alábbi kategóriákat használom fel: 1. A vezető befolyásolásának módjai, a vezető és a követők viszonya. E kategória segítségével azt vizsgáltam meg, hogy az adott elmélet vagy elméletcsoport mit állít a vezető befolyásolásának fókuszáról és módszeréről. Egyes elméletek a vezető tulajdonságaiban látják a sikeres leadership magyarázatát, így személyén belül keresik a siker magyarázatát. A vezető befolyásolhat egyéneket (diád szintű befolyásolás), csoportot, vagy szervezetet, külön-külön vagy egyszerre. Vezetési stílusa lehet egységes minden befolyásolt felé, vagy különböző stílusokat is alkalmazhat az egyes csoportok vagy egyének fele. 1. A leadership megragadása és operacionalizálása. E kategória alapján azt vizsgáltam meg, hogy az egyes elméletek, hogyan ragadják meg és írják le a leadership lényegét, hogyan operacionalizálják a fogalmat, és, hogyan definiálják – ha definiálják – a leadershipet egymásra épülő lépésekből álló folyamatként. 2. Kutatási és mérési módszerek: a kategória segítségével azt tekintettem át, hogy, az adott elmélethez, illetve az egyes elméletek operacionalizált leadership fogalmához milyen mérési módszer tartozik. Kutatási kérdéseim öt csoportba ...
