A tudásalapú gazdaság és a globalizáció

„Politikusaink gyakorlatilag ismerik az elmúlt harminc év Kínáját – azonban még ez a nagyon korlátozott tudás is hiányos és gyakran felületes. Hiányzik belőle a történelmi mélység. Ennek eredményeként a jelenlegi (tudásunk?) Kínáról a közel kétezer éves kereszténységen, ennél is inkább a három évszázad óta tartó európai és észak-amerikai felvilágosodás eszméjén alapszik, valamint a jelenkori kínai kapitalista gazdaság tapasztalatain nyugszik. Ha ugyanezek a mércék alapján vizsgálnánk az olyan ókori civilizációkat, mint Mezopotámia, az egyiptomi kultúra, maják és az inkák, a görögök és a rómaiak, egyik civilizáció sem tudná megállni a helyét tudálékos erkölcsi és politikai ítéletünk előtt. Mivel ezek a kultúrák mind elpusztultak, kedvezőtlen megítélésünk elől megmenekültek. Ezzel szemben a kínai kultúra nem halt meg. Nagy változásokon ment keresztül 4000 év alatt, de mindannyian tudjuk, hogy életereje sértetlen. Ez egy elképesztő folyamat, ha az emberi történelem minden más magas kultúrájának történelmével összevetjük.” [Schmidt, 2010: 292-293.] (.)