Az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök fontosságáról

A közgazdászok körében sokszor vitatott téma az olyan passzív foglalkoztatáspolitikai eszközök hatása a munkaerőpiaci mutatókra, mint a minimálbér, a munkanélküli segély időtartama, vagy annak helyettesítési aránya az átlagbérhez képest. A sztenderd közgazdaságtani elmélet szerint a magas minimálbér az alacsony képzettségűek foglalkoztatottságát csökkenti, a magas és hosszabb időtartamra járó munkanélküli segély pedig az önkéntes (és hosszú távú) munkanélküliséget ösztönzi. Európában a passzív foglalkoztatáspolitikai eszközöknek nagyobb szerepük van a munkaerőpiac szabályozásában, mint az Egyesült Államokban. A fentiek mellett a foglalkoztatottak védelme (a magas elbocsátási költségek révén), a szakszervezetek alkupozíciója, és a jövedelmet terhelő adórendszer is hozzájárul ahhoz, hogy általánosságban elmondható, hogy az európai országokban bár alacsonyabb a munkanélküliségi ráta, nagyobb az aránya azoknak, akik hosszú távon küzdenek a munkanélküliség problémájával.