Az Amerikai Egyesült Államok és a párizsi egyezmény = The United States of America and the Paris Agreement

Az 1992-es riói egyezmények után a 2015-ben elfogadott párizsi egyezmény az univerzális jellegének és az Egyesült Államok részvételének köszönhetően szintén mérföldkőnek számított a nemzetközi éghajlatvédelem terén. A 2009 és 2017 közötti demokrata kormányzás alatt a klímaváltozás elleni fellépés számos tekintetben meghatározó eleme volt az amerikai bel- és külpolitikai napirendnek. Az Obama-adminisztrációnak a párizsi egyezménnyel kapcsolatos sikerei remekül szemléltetik az e területen megvalósult hatékony amerikai érdekérvényesítést. A 2019. november 4-én bejelentett amerikai kilépés következtében azonban az egyezményben kitűzött célok teljesítése bizonytalanná vált, s így a multilaterális keretek között tett erőfeszítések hatékonyságát is alapjaiban kérdőjelezte meg. A kilépésről szóló döntés mindeközben egy konzekvens republikánus klímapolitika következménye volt, amely beleillett a Trump-adminisztráció által képviselt izolacionista külpolitikai vonalvezetésbe. A demokrata elnökjelölt, Joe Biden választási győzelmével, valamint az egyezményhez való újracsatlakozással azonban egy új(abb) fejezet nyílik mind az amerikai, mind a nemzetközi éghajlatvédelem történetében. A jelen elemzés az elmúlt évek amerikai klímapolitikájának a megértését hivatott elősegíteni az említett folyamatok részletes vizsgálatán keresztül, különösen a párizsi egyezmény kontextusában. = Second to the 1992 Rio Conventions, the Paris Agreement is certainly a milestone in the field of international climate protection due to its universal nature and the full commitment and participation of the United States therein. During the Democrats’ term between 2009 and 2017, climate protection became a determining element of the American foreign and internal affairs in many respects. The implementation of the Paris Agreement by the Obama administration is a good example for effective enforcement of commitments. However, when the United States’ withdrawal from the Agreement was officially announced in 2019, the fulfilment of climate targets became uncertain, which in turn questioned the actual efficiency of any multilateral climate protection endeavour. At the same time, the American exit was a consequence of a consistent Republican climate policy, which actually fit into the Trump administration’s isolationist approach. Joe Biden’s victory in the presidential elections and the decision to rejoin the Agreement mean that a new chapter started in both American and in international climate protection. The purpose of this analysis is to promote a better understanding of the American climate policy during the last few years through the examination of the aforementioned processes, specifically in the context of the Paris Agreement.