Az intellektuális tőke mérésének és értékelésének egyes kérdései

Az intellektuálistőke-elemek azonosításával, azok mérésével és értékelésével kapcsolatos kérdésekkel és a kérdések megválaszolásával foglalkozó empirikus kutatások eredményeinek bemutatásával egyre gyakrabban találkozunk a menedzsment-szakirodalomban. Az intellektuális tőke mutatószámrendszerrel történő mérésekor fellépő bizonytalanságok és torzító hatások azonosítása és elfogadása alapján olyan megközelítést kívánnak a szerzők bemutatni, amely a mérés és értékelés különválasztására épül. Kulcskérdés, hogy az intellektuális tőke a szervezet céljaihoz milyen mértékben tud hozzájárulni, azokat hogyan és milyen mértékben képes szolgálni. E hozzájárulási képesség mértékének megadása egyrészt az intellektuális tőke értékelését, másrészt a szervezet szempontjából tekintett hasznosságának meghatározását jelenti. Az intellektuális tőke mutatószámrendszerrel történő mérésekor annak különböző összetevőit más és más indikátorokkal és különböző skálákon mérik. A cikkben bemutatott értékelési eljárást minden egyes összetevőre alkalmazva olyan függvényeket kaptak a szerzők, melyek mindegyikének azonos az értékkészlete. Ez lehetővé teszi az egyes intellektuálistőke-összetevők aggregálását függetlenül attól, hogy az egyes összetevőket milyen mutatókkal és milyen skálán mérték. Megközelítésükkel hidat is kívánnak képezni a pénzügyi és nem pénzügyi értékelési módszerek között, hiszen megadják annak a lehetőségét, hogy az intellektuális tőke egyes összetevőit pénzben mérjék, majd az értéket reprezentáló pénzérték hasznosságát kifejezzék.