Eltérnek-e a nemzetközileg szokásostól a posztszocialista országok egészségügyi kiadásai?

Milyen tényezők határozzák meg egy ország egészségügyi kiadásait? Milyen ténye zők hatnak e kiadásoknak az állami szektor által finanszírozott részarányára? E té nyezők hatását figyelembe véve, eltérnek-e a posztszocialista országok egészség ügyi kiadásai a szokásostól? Az OECD-országok esetében az egy főre jutó egész ségügyi kiadások és az egy főre jutó jövedelem szoros összefüggést, 1,5 körüli ru galmassági értéket mutat. A fejlődő országokban e rugalmassági mutató értéke egy körül van. A kiadások az időskorúak népességen belüli arányával is egy irányba mozognak, az összefüggés azonban gyengébb annál, mint amit az időskorúak és a népesség többi részének egészségügyi kiadását statikusan összehasonlítva várnánk. Közép- és Kelet-Európa posztszocialista országaiban az egészségügyi kiadások ará nya a GDP-ben alacsonyabb az OECD-átlagnál, viszont a jövedelemszint és a demog ráfiai változók hatását figyelembe véve az egyes regressziókban a kapott eredmények azt mutatják, hogy a legtöbb általunk vizsgált ország a szokásosnál többet fordít egész ségügyre. A vizsgált OECD-országok esetében az egészségügyi kiadások állami rész arányában megmutatkozó variancia közel felét négy fejlettségi mutató magyarázza meg. A többi magyarázatához politikai változók nyújtanak segítséget. Ha a posztszocialista országok gyakorlata a piacgazdaságokra jellemző minta felé mozdul el, a kiadások állami részaránya csökkenni fog, de mindenképpen 50 százalék felett marad.