A tanulmányban az optimális piacformák avagy "árverések" elméletének egyes kérdéseivel foglalkozunk. Célunk az, hogy az Olvasó áttekintést nyerjen a terület legfontosabb - megoldott és megoldatlan - problémáiról, illetve az asszimmetrikus információ mikroökonómiai elméletében használható egyik szép matematikai módszerrõl, amely a véges kúpokra vonatkozó Farkas tételen alapul (innen a cím). Az írással a legfõbb célunk tehát az egyetemi matematika oktatás és a direkt, produktív közgazdaságtani alkalmazás közötti kapcsolat erõsítése. Ennek keretében a szakirodalomban ismerthez képest egyszerûbb bizonyítást adunk Crémer és McLean (1988) eredményére, amely egy korrelált értékelésekkel rendelkezõ vevõkkel szembenézõ monopolista optimális eladási módszerére vonatkozik. Ezután egy konkrét eladási feladatot elemzükn, ahol a vevõk bizonyos valószínûséggel helyes illetve téves jelzést kapnak a térgy értékérõl, és a vevõk azt sem tudják biztosan, hogy a másik informatív jelet kapott-e. Megmutatjuk, hogy még ebben a meglepõen alulinformált szituációban is képes a monopolista a vevõk információit egymás ellen kijátszva tökéletes árdiszkriminációt végrehajtani. A megoldûs során ugyanazt a módszert használjuk, mint a Crémer-McLean tétel bizonyításában.
