Hungarian Abstract: Az elmúlt évtizedekben világviszonylatban az ún. civilizációs betegségek rohamos terjedése következett be. Az általuk okozott halálozások már jó ideje a legnagyobb arányúak. A civilizációs betegségek terjedésével párhuzamosan a fejlett országok lakossága egyre inkább elöregedik, ami növeli az inaktívak és az egészségügyi kezelésre szorulók létszámát. A vázoltak új kihívások elé állítják az élelmiszeripart: olyan új élelmiszerek fejlesztését teszi szükségessé, amelyek egészségvédő hatásuk révén lassítják az emberiséget sújtó civilizációs betegségek terjedését, és egyúttal az idősödő társadalmaknak is hosszabb egészségben eltöltött élettartamot biztosítanak. Az emberi genom megfejtése óta eltelt évtizedben rendkívül gyors fejlődés ment végbe a genomikai technikákban, illetve a genomikai módszereket alkalmazó tudományterületeken. A genomikai kutatások arra fókuszálnak, hogy a humán genom hogyan lép kölcsönhatásba a környezeti faktorokkal a génexpresszió meghatározása érdekében. A táplálkozásnak, mint az egyik legfontosabb környezeti faktornak nyilvánvaló hatása van az egészségre, azonban még nem tudjuk pontosan, mi ez a hatás, és mi a mechanizmusa. A még nem ismert összefüggések feltárására törekszik az ún. nutrigenomika, amely egy új tudományterület. A személyre szabott táplálkozás egy olyan koncepció, amely az étrendet, az élelmiszereket, illetve a tápanyagokat az adott személy egyéni szükségleteire adaptálja. A szerzők egy 500 fős országos reprezentatív fogyasztói felmérés keretében vizsgálták a funkcionális élelmiszerek, a fogyasztói attitűdök és a személyre szabott táplálkozás összefüggéseit. Az eredmények szerint a fogyasztók többsége (73,8%-a) úgy véli, hogy táplálkozása (étrendje) normális arányokat követ, így szervezetébe automatikusan bekerül mindaz, amire szüksége van. Ismerve a lakosság kritikus egészségi állapotát kijelenthető, hogy a magas egyetértési arány tévhiteken alapul. Erre utal az is, hogy a fogyasztók 57,4%-a csak olyasmit eszik, ami ízlik neki, még akkor is, ha az állítólag kevésbé egészséges. A magyar lakosság majdnem 50%-a a következő fél évben nem szándékozik áttérni egy általa egészségesebbnek vélt táplálkozásra. A válaszadók további 22,6%-a már érez némi késztetést magatartásának megváltoztatására, összevetik a változtatás költségeit és potenciális előnyeit. Az interjúalanyok mindössze 5,0%-a tért át az elmúlt hat hónap során egy általa egészségesebbnek vélt táplálkozásra, a pozitív változást már fenntartók arány pedig 17,4%. A jelenlegi helyzetben nincs más lehetőség, mint a lakosság figyelmének felhívása olyan élelmiszerekre, amelyek többlet-táplálkozási előnnyel rendelkeznek. Ezek a funkcionális élelmiszerek, melyek fontos pozíciót tölthetnek be a lakosság egészséges táplálkozásra nevelésében, ugyanakkor nem mindegy, hogy ezt milyen stratégia mentén teszik a vállalatok. Ez az új technológiák és az új funkcionális élelmiszerek fejlesztésére egyaránt vonatkozik, ahol a fogyasztók bevonása ma már elkerülhetetlen. Az ún. érzékelési szűrő elmélet választ ad a tudományos objektivitás és a fogyasztói észlelés közötti anomáliák feloldására. Az érzékelési szűrő elméletet megpróbáltuk alkalmazni egy új, a fogyasztók számára még teljesen ismeretlen tudományterületen. A táplálkozás genomika, és annak fő alkalmazási területe, a személyre szabott táplálkozás a lakosság számára még olyan mértékben újszerű fogalmak, hogy velük kapcsolatban még nem alakulhattak ki preferenciák és attitűdök. Éppen emiatt lehet érdekes, hogy melyek azok a legfontosabb pszichológiai folyamatok, amelyek elvezetnek az új technológia elfogadásához, a pozitív fogyasztói hozzáállás kialakulásához. Az eredmények szerint a magyar fogyasztók az új technológiával szemben – annak nyilvánvaló előnyei ellenére – bizalmatlanok és bizonytalanok. A nem túl pozitív hozzáállás valószínűleg több tényezőnek együttesen köszönhető. Szerepet játszik a tradicionális gondolkodásmód, az újtól való idegenkedés, akárcsak az információhiány és a genetikai vizsgálatokkal kapcsolatos tévhitek. A technológia annyira újszerű a fogyasztók körében, hogy csak néhány esetben találtunk szignifikáns eltérést a fogyasztói szegmensek között, vagyis a fogyasztói preferenciák nem rendezhetők csoportokba, azok erősen szóródnak. Végül a szerzők egy olyan optimalizált gyakorlati modellt hoztak létre, amellyel biztonságosan előrejelezhető egy új funkcionális élelmiszer sikeres piaci bevezetése, illetve az azt gátló tényezők
