A nem növekedésorientált lét feltételeinek azonosításához szükséges az uralkodó gazdasági logika megkérdőjelezése. Ehhez meg kell határozni, hogy miért szükségesek a nem növekedés logikáján alapuló alternatív gazdasági rendszerek, és melyek a jellemzői (Kallis 2011; Harangozó, Csutora és Kocsis 2018; Buch- Hansen 2018). A feladatot egyszerűsíti, ha találunk egy olyan alrendszert, amely közérdeklődésre tart számot, belső logikája egyszerűbben megfogható, nyelvezete közérthetőbb. Ilyen alrendszer a sport, ezen belül a hivatásos sport, amely nagy érdeklődés mellett zajlik, a sikerek komoly publicitást kapnak, működési logikája pedig megfeleltethető a növekedésorientált gazdasági logika összefüggéseinek, sok esetben letisztultabban is megmutatja azokat. A globalizáció erősödésével, a média térnyerésével, a szabadidő megnövekedésével, valamint a fogyasztási szokások megváltozása révén a sport egyre inkább üzletté vált (Thibault 2009; András és Havran, 2014). Egyre több támogatást igényel: gigantikus infrastruktúra, egyrészt a nemzetközi sportesemények megrendezéséhez, másrészt a szórakoztatás, mint funkció betöltéséhez; és ily módon épít a tömegturizmusra és a hiper-merchandisingra (Vrondou 2017; Vierhaus 2019). Beléptünk egy olyan korszakba, amelyben a sportot a profit elérésének potenciális eszközeként kezelik. A kutatás célja a fenntarthatóság fogalmának - annak mélyebb megértése érdekében - az emberi tevékenység egyik legversenyképesebb és leggyorsabb alrendszerére, a hivatásos sportra vetítése. A magyar olimpiaikonokkal végzett kvalitatív kutatások alapján létrehoztunk egy 23 állításból álló hivatásos sport alapú Fenntartható Sport – kérdőívet. Ezek alapján a Fenntartható (slow) sport (1) Jövőfókuszú: neveli és kezeli a felnövekvő generáció tagjait, hosszútávú tervezéssel lehetővé teszi a kiegyensúlyozott karrier megélését olyan környezetben, amelyben az emberek életre szóló fejlődési lehetőségei biztosítottak; (2) elősegíti a közösségépítést olyan értékek egyéni és társadalmi szintű közvetítésével, mint az ...
