Intézményesített szubkultúra? Az ellenállás mint a formális nevelés eszköze = Institutionalized subculture? Resistance as an instrument of formal education

Disszertációmban egy 1990-es évek elején alapított, budapesti, tandíjmentes alternatív gimnázium (amelyet Diákháznak nevezek) belső diskurzusát vizsgálom. Arra keresem a választ, hogy a más oktatási intézményekből kimaradó fiatalokkal foglalkozó Diákház hogyan járul hozzá a diákok iskolaelhagyással kapcsolatos problémáinak a kezeléséhez. A diákok jellemzésénél a serdülőkori krízis elméletét alkalmazom, mert a krízissel való sikertelen megküzdés tünetei, a hozzá kapcsolódó rizikótényezők és devianciák jól leírják a diákok problémáit. Alkalmazom a kommunikáció matematikai és interakcionista modelljét a kommunikációs zavar fogalmának definiálásához, mivel azt állítom, hogy a diákoknak ezek a problémái korábbi iskoláikban kommunikációs zavarokhoz vezettek. A kommunikáció participációs elmélete alapján a kommunikáció céljaként a problémamegoldáshoz való hozzájárulást jelölöm meg, a diákok közös problémájaként pedig az érvénytelenséget, a saját értelmezések és felkészültségek (tudások) legitimálhatatlanságának (iskolai, szociális és családi környezetből hozott) élményét írom le. Az interkulturális kommunikáció interpretív és kritikai megközelítése alapján az iskolai színtereket interkulturális kommunikációs színtérnek tekintem, ahol a résztvevők az értelmezési keret meghatározásáért küzdenek. A dolgozatban azt állítom, hogy a Diákházi működés lényege részben abban áll, hogy szub-/ellenkulturális gyakorlatokat és értelmezéseket emel be az iskolai gyakorlatok közé, és középpontba állítja a ’másság’, deviancia kérdését. Ennek tárgyalásához bemutatom a szubkultúra-kutatás főbb elméleti koncepcióit. A dolgozat alapjául egy 2004. és 2016. között zajló, hosszan elnyúló terepkutatás szolgál. Két fő fázisa a 2004-ben közel fél évig és a 2011-2012-ben közel egy évig tartó résztvevő megfigyelés volt, amelyet kiegészítettem interjúkkal, fotók, videó- és hangfelvételek készítésével, az adatközlők által készített dokumentumok gyűjtésével. A főbb fázisok mellett a változások követése, felmerülő kérdések tisztázása vagy újabb adatok ...