A költségvetés finanszírozási rendszerének átalakítása és az eladósodás megfékezése II. rész. Magyarország tapasztalatai a piacgazdasági átmenet időszakában

A cikk második részében az adósságráta (államadósság/GDP) alakulását meghatározó tényezőket elemzik a szerzők, majd összefoglalják a jövőbeli fiskális politika szempontjából alapvető következtetéseiket. Az államadósság implicit reálkamatai (amelyek eltérnek a közvetlenül érzékelhető mindenkori kamatoktól) mindvégig meghaladták a növekedést, ami az adósságráta folyamatos emelkedését idézte elő. Ezt a hatást csak 1995-től mérsékelte a költségvetés elsődleges egyenlegében elért többlet. Az adósságráta az utóbbi három évben elért jelentős mérséklésének a legfontosabb eleme azonban a privatizációs bevételek adósságtörlesztésre való felhasználása volt. A fenntartható növekedés feltételeinek megteremtése és a fejlett országokhoz való felzárkózás folyamatossága az államadósság további mérséklését kívánja meg. Ez a költségvetés GDP-hez mért hiányának további csökkentése és az elsődleges egyenlegben 1,5-2 százalékos strukturális többlet mellett látszik megvalósíthatónak közép távon, figyelembe véve a fenntarthatósági szempontokat, a dezinflációs törekvéseket és azt, hogy a finanszírozás rendkívüli forrásai például a privatizációs bevételek a közeljövőben elapadnak.