Költségvetési kiigazítás és növekedés az Európai Unióban. Tanulságok Magyarország számára

A tanulmány a magyarországi költségvetési konszolidáció nehézségeinek kapcsán azt a kérdést vizsgálja, hogy mennyiben lehetséges külső nyomásra tartós kiigazítást végrehajtani, illetve megvalósítani a felzárkózást. A válaszhoz jó lehetőséget kínálnak az Európai Unió régi tagállamainak kiigazítási és növekedési tapasztalatai, mivel azonos külső kényszer mellett eltérő teljesítményt nyújtottak. A szerző megállapítja, hogy azok az országok bizonyultak igazán sikeresnek, amelyekben az államháztartási egyensúly melletti társadalmi konszenzuson alapuló, belső elkötelezettség az eurócsatlakozástól függetlenül is kialakult. Ezekben az országokban kiadásoldali konszolidációra több kormányzati cikluson keresztül is sor kerülhetett, míg a csupán euróövezeti tagságra pályázó országokban elsősorban bevételnövelő intézkedéseket hajtottak végre. Az eltérő kiigazítási stratégiák következtében az első csoport gazdaságaiban bizonyult tartósnak a konszolidáció, ami a növekedési teljesítményben is tükröződött. Journal of Economic Literature (JEL) kód: E62, H6, O11.