Körkérdés: közös költségvetés, jogállamiság, gazdasági növekedés

Az Európai Unió deklarált célja a tagok közötti gazdasági és társadalmi kohézió erősítése. A kohézió megvalósításának legismertebb eszköze immáron évtizedek óta a közös költségvetés, vagy ahogyan hivatalosan nevezik, a többéves pénzügyi keret. Az unió költségvetése a mai napig képtelen levetkőzni útfüggő jellegét. Évtizedek óta két nagy terület dominálja a kiadási oldalt: az agrárfinanszírozás, amit időközben „fenntartható növekedés/természeti erőforrások”-ra címkéztek át, valamint a „gazdasági, társadalmi és területi kohézió” címet viselő fejezet. A kétezres évektől megjelentek ugyan olyan új szempontok is a közös finanszírozásban, mint a klímaváltozás, a környezetvédelem vagy a migráció stb., ám ezek súlya továbbra is viszonylag kicsi. Ahogyan nagyságrendben eltörpül a közös uniós projektek finanszírozása is, ami a versenyképességet és az innovációs kapacitást hivatott közvetlenül is erősíteni. Történik mindez a nettó befizető tagállamok (Németország, Dánia, Hollandia, Franciaország, Finnország, Svédország, Ausztria) legnagyobb bánatára, hiszen a két tradicionálisan meghatározó szegmensre, a mezőgazdaságra és a kohézióra fenntartott kereteket közvetlenül tagállami hatáskörben használják fel, érdemi hatékonysági kritériumok érvényesítése nélkül. (.)