Környezeti jövőkutatás: 2050 Magyarország

A hazai természet állapotát befolyásoló tényezők jövőre vonatkozó feltérképezése segíthet abban, hogy hatékonyabban fel tudjunk készülni hatásukra célzott kutatások indításával. A “Környezeti jövőkutatás: Magyarország 2050” című program az MTA Ökológiai Kutatóközpont és a BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Központ együttműködésében indult 2016 őszén. A jövőkutatás célja azon lehetséges veszélyek és lehetőségek feltérképezése, amelyek alapvetően befolyásolhatják Magyarország környezeti állapotát, a hazai biológiai sokféleség és ökoszisztéma szolgáltatások védelmét 2050-ig. A munkában az ún. Horizon Scanning (HS) eljárást alkalmaztuk. A szakirodalom áttekintését követően hazai kutatók és szakértők bevonásával három műhelybeszélgetést szerveztünk 2016 októberében összesen 39 fővel, melyen a meghívott szakértők egy ötletbörze keretében osztották meg elképzeléseiket arról, hogy saját szakterületüket tekintve 2050-ig milyen változások várhatók Magyarországon. A műhelybeszélgetés során megfogalmazott 60 jövőállítást jövőkutató szakemberekkel értékeltettük, majd az állítások ökológiai vonatkozásait vizsgáltuk. A jövőkutatók az alábbi kategóriákat különböztették meg: pozitív/negatív hatású folytatódó trend, új trend, divatjelenség („hype”), fontos változások előjelei („gyenge jelek”), és rendkívüli változást kiváltó események. Egy példával illusztráljuk a jövőállítások ökológiai vonatkozásait. Az egyik leginkább pozitív trendként értékelt állítás a transzgenetika nélküli biotechnológia hazai elterjedése, amelyet a gyógyításban, az élelmiszertermelésben, a környezetvédelemben fogunk majd felhasználni. Itt központi kérdésként merül fel, hogy 1) milyen hatásai lehetnek ezen eljárásoknak a hazai környezetre nézve, 2) milyen kórokozók, patogének, invazív fajok stb. esetében merülhet fel ennek a technológiának az alkalmazása? Szükséges a célkeresztben lévő élőlények táplálékhálózatait, funkcionális kapcsolatait megvizsgálni, hogy a beavatkozások rendszerszintű hatásait feltárhassuk. A prezentációban összegzett, a jövőállítások alapján megfogalmazott kutatási irányok ehhez hasonló felvázolása támpontul szolgálhat a természetvédelmi és környezeti kutatási stratégiák proaktív tervezéséhez.