Láthatóvá tehetõ-e a láthatatlan kéz? Egy ágens-alapú piaci modell tapasztalatai

A közgazdaságtani gondolkodás hajlamos a piaci mechanizmusokat ab ovo egyensúlyi rendszereknek tekinteni, ahol az egyensúlyi állapot elérése legfeljebb idõ kérdése. Ez a szemléletmód azonban néhány erõs feltételezésen alapszik: (i) a láthatatlan kéz explicit megjelenése a walrasi árverezõ képében, amely a nem egyensúlyi tranzakciókat kizárja, (ii) a szereplõk racionális viselkedése, (iii) az információáramlás tökéletessége. A makroszintû vizsgálatok ezen kívül nagymértékben építenek (iv) a szereplõk homogenitásának feltevésére (reprezentatív szereplõk), valamint (v) az ár- és mennyiségi alkalmazkodás szétválasztására. A valós piaci körülmények azonban rendszerint nem elégítik ki ezeket a feltételeket, így a piaci folyamatok stabilitása kérdéses. Tanulmányunkban egy ágens alapú modell kialakítása segítségével kíséreltünk meg választ adni arra a kérdésre, hogy ha a fenti feltételek nem teljesülnek, akkor a piaci folyamatok milyen dinamikát követnek. Egy egyszerû, alulról építkezõ modell segítségével elemeztük a piaci mikrostruktúrák illetve a döntési szabályok paramétereinek egyensúlyi folyamatokra gyakorolt hatását. Vizsgálataink során azt találtuk, hogy (i) a piaci szereplõk száma akkor is lényeges befolyást gyakorol az alkalmazkodási folyamatra, ha azok homogének, (ii) az ár- és mennyiségi szabályozás aránya nem gyakorol jelentõs hatást a piaci ár és mennyiség alakulására, (iii) az információáramlás kiterjesztése javítja a piaci alkalmazkodást, (iv) a heterogén szereplõk bevezetése elsõsorban a termelõk esetén bír jelentõséggel.