Mekkora lehet Magyarországona fenntartható növekedés üteme? - II. A fenntartható gazdasági növekedés problémái a rendszerváltás idején

A gazdasági növekedés ütemének Magyarországon tapasztalt beruházásigényessége kiindulópontul szolgál a növekedési képesség felbecsüléséhez. Az 1991-2001 közötti periódus adatai egymagukban mintegy 4,5 százalékos fenntartható ütemet valószínűsítenek. A reálisan várható ütem ennél lényegesen alacsonyabb lesz, mert elkerülhetetlen az infrastruktúra korszerűsítése, a mezőgazdaság szerkezeti átalakítása, emellett növelni kell a környezetvédelmi beruházásokat, és rendbe kell hozni az oktatást és az egészségügyet is. A jövőben kisebb mértékű külföldi forrásra lehet számítani az 1990-es évek második feléhez képest. A nettó háztartási megtakarítások aránya is mérséklődő irányzatot mutat. Egyszerre jelentkezik majd a beruházások számítható - makrogazdasági szintű - hatékonyságának csökkenése és a beruházási források mérséklődése. Mindezt csak részben ellensúlyozhatja az uniós csatlakozás forrásbővítő és hatékonyságot javító szerepe, ezért, a hosszabb távú, vagyis a fenntartható növekedés üteme aligha lehet nagyobb évi átlagban 3-3,5 százaléknál. Ez is csak akkor lehetséges, ha a csatlakozást követően, az EU által adott lehetőségeket jól használjuk ki, továbbá akkor, ha a szükséges reformokat a nagy elosztórendszerekben végrehajtjuk, és a növekedés beruházás- és exportvezérelt lesz. Az uniós átlaghoz való felzárkózás jóval hosszabb ideig tart, mint azt a politika reméli. Azonban a 3-3,5 százalékos növekedés is gyorsnak minősíthető, de csak akkor érhető el, ha azt a csupán hatalmi céloknak alárendelt belpolitikai küzdelem nem ássa alá. Journal of Economic Literature (JEL) kód: E66, O11, O31, O38.