Miért és mitől védjük a fogyasztókat?: Aszimmetrikus információ és/vagy korlátozott racionalitás

A szorosabb értelemben vett fogyasztóvédelem szempontjából a hagyományos közgazdaságtan általános ajánlása egyszerű volt: a fogyasztókat minél teljesebben kell informálni, és mivel gyakran ez nem áll a vállalatok érdekében, a kötelező információnyilvánosság eszközeivel szabályozásra is szükség van. A szabályozó feladata annak eldöntése, hogy mely információk számítanak „relevánsnak”. A viselkedési közgazdaságtan azonban nemcsak a kevéssé informált, hanem a korlátozottan racionális fogyasztóval is számol. Ezért a fogyasztó megtévesztése közgazdasági elmélet alapján is értelmezhetővé vált. Sőt, a megtévesztés nemcsak hazugságot, félreinformálást jelent ebben a megközelítésben, hanem a fogyasztók kognitív és döntési hibáinak, „irracionális” preferenciáinak tudatos kihasználását is. Emellett az új megközelítés a szabályozói kudarcok új szempontjait veti fel, hiszen a régi elmélet alapján a szabályozási kudarcok oka is csupán a szabályozók információs hiányosságai lehettek. A korlátozott racionalitás a szabályozókra és jogalkalmazókra is érvényes. A tanulmány ezeket a kérdéseket vizsgálja konkrét példákon – elsősorban a fogyasztói hitelezésen és szakértői szolgáltatásokon – keresztül.