A glutén szenzitív enteropátia lényege, hogy az érintett páciensben egyes gabonafélék (búza, árpa, rozs, tritikálé, zab(?)) prolaminjai a vékonybél bolyhainak sorvadását, deformálódását idézik elő. Megfelelő haárérték hiányában csakis ezen prolaminok teljes kizárása az étrendből teheti a betegeket tünetmentessé. Habár a zabról manapság úgy tartják, hogy talán nem ártalmas, mégis jelentős probléma a zab búzával való szennyeződése, tehát még szerepel a tiltólistán. Az élelmiszerek keresztszennyeződése és az akaratlan diétahibák sem ritkák, ezért érthető, hogy az allergén-jelenlét címkén történő feltüntetése kötelező. Ilyen megfontolásból a fehérje alapú (ELISA) direkt vizsgálatokon kívül kifejlesztésre kerültek DNS alapú, indirektnek mondható kontamináció szűrésére alkalmas módszerek is. Feldolgozott élelmiszerek esetében a fehérje olyan konformációt vehet fel, amely megnehezítheti a kioldódását, így módosíthatja a fehérje alapú mérésekkel kapott mennyiségi eredményt. A PCR módszeren alapuló DNS vizsgálat nem helyettesíti a fehérje módszereket, inkább megerősítésre, ellenőrzésre szolgál, viszont elég bizonyítékot nyújt arra, hogy az adott élelmiszer valamikor búzával vagy vele keresztreagáló gabonával szennyeződött, illetve kiválóan alkalmas az esetleges keresztszennyeződések kiszűrésére. 4 primer pár tesztelésére került sor a kísérletek során: az A49855 és B49317 kloroplasztisz DNS primer párt, a TR01/TR02 búzaspecifikus primer párt, egy glutenin specifikus mikroszatellit (P1/P2) primer párt és végül egy WBR11/WBR13 nevű primer párt alkalmaztam. Ez utóbbi esetben termékanalízis céljából PCR-RFLP vizsgálat is történt. Különböző búzafajták, száraztészták, főtt tészták, hőkezelt kenyerek, keresztreagáló (rozs, árpa, zab(?), tritikálé) és nem keresztreagáló gabonafélék (kukorica, rizs), pszeudocereáliák (hajdina, amaránt) szolgáltak mintaként. A DNS minták tisztasága és sokszorozhatósága bizonyítást nyert egyrészt az R értékek meghatározásával, majd a B49317/A49855 növényspecifikus kloroplasztisz primer pár ...
