Szegények és gazdagok Kuznets-görbéje, avagy számít-e a környezetvédelem?

A környezeti Kuznets-görbe a légkör szennyezettségét ábrázolja a gazdaság fejlődési szakaszai mellett. A légkör szén-dioxid tartalma és a gazdasági növekedés alakulásából következtethetünk a hatékony, környezetbarát termelés megvalósulására. Az iparosodott országok fokozódó energiatermelésének környezetterhelő hatásáról eltérő nézetek alakultak ki, melynek modelljének elméleti leírását és számos példán keresztül gyakorlati összefüggéseit mutatja be a tanulmány. Kiderül, hogy egy országnak akár évtizedekkel ezelőtti jövedelmi helyzete is számít, mert meghatározza, mikor, és mennyire nehezen teljesíthetők a klímacélok az energiatermeléssel együtt járó szennyezés miatt. A hatás a hosszú távú tervezéskor stratégiai fontosságú, melyet a nagyszámú szignifikáns kutatási eredmények igazolnak. Az eredendően gazdagabb (magas egy főre eső jövedelműekhez sorolt) országok hamarabb lendülnek át a termelés kritikus környezetszennyezési pontján, ami után a növekvő energiaigényeket kisebb károsanyag-kibocsátás mellett elégítik ki, míg a szegényebb, jellemzően szennyezőbb országoknak ráadásul ez nagyobb erőfeszítésekkel is jár. Az EKC hipotézis eredményei alapjául szolgálhatnak energiastratégiai célok megfogalmazásának, segíthetik a kidolgozását a befolyásoló tényezők azonosításával, és segítséget nyújthatnak egy környezeti szempontból (is) optimális növekedési szint meghatározásához és a növekedés elérésének időtávjához. A keresőszavas kutatásom eredményei pedig arra utalnak, hogy egyre többen érdeklődnek nemcsak a „zöld” energiaforrások, hanem a zöld pénzügyek, befektetések iránt is. A klímacélok teljesítésében a zöld befektetéseknek, különösen a zöld kötvényeknek, kulcsfontosságú finanszírozási szerepük lehet a jövőben.