Szlovákia és az európai nemzetközi szervezetek kapcsolata, különös tekintettel a kisebbségi kérdésre: A szlovákiai magyar kisebbség és az Európa Tanács = Relations between Slovakia and the European international organizations, especially the minority issue: The Hungarian minority in Slovakia and the Council of Europe (1990-2004)

Az értekezés az 1993. január 1-jével önállóvá vált Szlovákia nemzetközi kapcsolatait kívánja a kisebbségvédelem területein strukturális vizsgálat alá venni. Szlovákia önállósodásának és a nemzetközi kapcsolatok rendszerébe való betagozódásának folyamatában a nemzetközi szervezeteknek döntő szerepe volt. A nemzetközi közösség Szlovákiával kapcsolatban tanúsított fokozott figyelme nemcsak az államok megszűnése és keletkezése idején tapasztálható szokványos eljárás volt, mivel az önállóságot elnyert állam kisebbségi problémákkal terhelten lépett a nemzetközi porondra. Az értekezés politológiai modellben elemzi a lakóhely szerinti állam (Szlovákia), az anyaország (Magyarország), a nemzeti kisebbségek (szlovákiai magyar kisebbség) és nemzetközi közösség (ET, EBESZ, EU, FUEN) alkotta négyes viszonyrendszert, amelyben nagy figyelmet fordít az egyes elemek strukturális összetevőire. Az általunk választott elemzési keretben nagy hangsúlyt kap a történeti összehasonlító módszer alkalmazása, amely lehetővé teszi a két világháború közötti kisebbségvédelmi rendszer és az 1990 után kialakult európai kisebbségvédelem közötti párhuzamok vonását. A történeti résznek biztosított viszonylag nagy terjedelem lehetőséget biztosít arra, hogy – Szlovákia példáján keresztül – választ adjunk arra a szakirodalom által részletesen tárgyalt kérdésre, hogy milyen párhuzamok és különbségek figyelhetők meg a fent említett két korszak között. Munkánk a nemzetközi kapcsolatok tanulmányozására elfogadott multidiszciplináris megközelítést alkalmazza, melynek során a nemzetközi politikaelmélet, történet- és jogtudomány módszereit használja. A etnikai konfliktusok kezelésének viszonylagos sikerei ellenére az 1990 utáni időszakban sem sikerült erős jogi garanciákkal körülbástyázni a nemzetközi kisebbségvédelmet. Míg az EBESZ esetében közép- és kelet-európai országaira lehetett korlátozni a kisebbségi problémák kezelését, addig az Európa Tanács struktúráiban az egész kontinenst érintő kisebbségpolitikai döntéseket kellett volna meghozni. Nyugat-Európa ...