Válság és válságkezelés Görögországban. A puha költségvetési korlát szerepe a gazdasági összeomlásban

A globális pénzügyi válság talán legsúlyosabb esete Görögország. A kelet-európai országok transzformációs válságát idéző visszaesés mértéke önmagában is magyarázatra szorul, ám az eset elemzése két ok miatt is túlmutathat a görög válságon. Egyrészt a hatalmas megszorításokat követő visszaesés prominens példaként szerepel a növekedés vagy megszorítás vitában. Másrészt a válság a Gazdasági és Monetáris Unió egészét sodorta veszélybe, ezért a tanulságok feltárása a jövőbeli működőképesség egyik alapja. A tanulmány fő kérdése, hogy miért volt ennyire mély a görög válság, és milyen következtetések vonhatók le a Gazdasági és Monetáris Unió számára. A probléma elemzéséhez a szerző a Kornai János által kidolgozott puha költségvetési korlát elméletét használja. A görög válság eredetének és a válságkezelés bemutatásának leírását követően a puha költségvetési korlát jelenségét először nemzeti, majd nemzetközi szinten vizsgálja, rámutatva a két szint kapcsolódási pontjaira. A szereplők motivációinak elemzése alapján a fő állítás, hogy a válságkezelés kudarca és a hatalmas visszaesés jelentős mértékben visszavezethető a költségvetési korlát megkeményítéséért folytatott küzdelem generálta bizonytalanságra, ami súlyosbította a görög gazdaságban egyébként is jelentős szerkezeti problémákat. Journal of Economic Literature (JEL) kód: E65, F33, G01, H11, P16.