Versenyképesség és oktatás: A budapesti szakközépiskolák, szakgimnáziumok és szakiskolák kompetencia felméréseinek eredményei

A magyar versenyképesség és termelékenység javítása az elmúlt tizenöt-húsz év egyik központi gazdaságpolitikai kérdése volt és maradt. A különböző gazdaságpolitikai programok ellenére ezen a területen nem sikerült áttörést elérni, termelékenységi szintünk jelentősen lemaradt a nyugati országoktól és a térségtől is. Ezt a jelenséget sokféleképpen magyarázzák. Többen a kormányzati kiszámíthatóság hiányát emelik ki, mások az emberi tényezők elhanyagolását hangsúlyozzák a vállalati és gazdasági gyakorlatban, és van olyan álláspont is, amelyik a termelékenység mérésében látja a fő problémát. A mi álláspontunk szerint a hazai versenyképesség és termelékenység hosszú távú javításának alapvető problémája a neoliberális gazdaságpolitikai program kifulladása, és egy új, hosszú távú gazdaságpolitikai és politikai gazdaságtani koncepció hiánya. Nem pusztán a koncepciótlanság a probléma forrása, hanem az is, hogy a hazai közgazdász társadalom, és a gazdálkodók jelentős része nem rendelkezik a neoliberalizmuson túlmutató, a globalizációhoz illeszkedő jövőképpel. Ez a magyarázata annak, hogy a tudásalapú gazdaság követelményeihez egyelőre nem sikerült alkalmazkodnia a magyar gazdaság egészének.