A mezőgazdaságnak és a széles értelemben vett agrárüzletnek számos gazdaságszerkezeti, erőforrásbeli és kulturális sajátossága miatt speciális intézményekre van szüksége. Ezek létrehozásában az államnak kezdeményező és formáló szerepet kell vállalnia. A hazai...

Az Európai Unióhoz (EU) való csatlakozással a magyar agrárágazat kemény verseny- feltételek közé kerül, illetve a nemzeti agrárpolitika döntési szabadsága nagymérték- ben csökken. Ezért az EU-tagságra való felkészülés csak részben jelenti a közösségi normákhoz való...

Az élelmiszer-gazdaság évek óta a nemzetgazdaság egyik válságterülete. Az 1990 1993-as évek visszaesését követően 1994-ben azonban mind a mezőgazdaságban, mind az élelmiszeriparban nőtt a bruttó termelési érték. Noha az ágazat továbbra is súlyos gondokkal küszködött, a...

Az EU-csatlakozással a termékpiac, a tőkepiac és a munkaerőpiac szabadságának kiterjedésével (a vámvédelem eltűnésével, a támogatott uniós export megszűnésével, a szakemberek külföldi munkavállalásával, uniós léptékű vállalati kereszttulajdonlással és fúziókkal)...

A magyarországi élelmiszer-kereskedelemben a kilencvenes években alapvető változások (privatizáció és más tulajdonosváltások, új vállalkozások megjelenése, a vállalati szervezeti rendszer dekoncentrációja és később koncentrációja, a disztribúciós módszerek...

A támogatáspolitika az agrárpolitika egyik, az agrárpolitika többi összetevőjéhez szorosan kapcsolódó, az agrárágazat hatékony működését megalapozó eleme. Az adott helyzetben a támogatáspolitika a fejlett ipari országokban szokásos jól szervezett, a piacgazdaság...