A tanulmányban 25 ország, kétezres évek közepi állapotot tükröző, reprezentatív keresztmetszeti mintáin egyrészt a Duncan-Hoffman-féle modellre támaszkodva megvizsgáljuk, hogy adatbázisunk milyen mértékben tükrözi az illeszkedés bérhozamával foglalkozó irodalom...

Tanulmányunk az ágazatok közötti kereseti különbségek mértékét, keletkezésük okait elemzi Magyarországon a kilencvenes évek végén. Az első részben áttekintjük az ágazatközi bérkülönbségekre vonatkozó legfontosabb elméleti megfontolásokat, bemutatjuk a vizsgálatukra...

A 20. század emberének fontos érdeke fűződik ahhoz, hogy valamilyen előnyösen kiválasztott társadalmi identitást hordozzon. Minél jobban kitüntet valakit a többiekkel szemben a társadalmi identitása, annál nagyobb esélye lesz, hogy azok között legyen, akik adott ár...

A tanulmány az érettségi előtt álló középiskolások körében végzett felmérésre támaszkodva azt a kérdést vizsgálja, hogy milyenek az ismereteik az iskolázottság szerinti kereseti különbségekről továbbtanulási döntésük meghozatalakor az érettségizőknek, milyen...

Magyarországon a gazdasági átalakulás kezdete óta jelentős mértékben megnőtt a szakképzett és a szakképzetlen munkaerő béreinek különbsége. A fejlett országok esetében a szakképzettségi prémium emelkedését a hatvanas évek végétől kezdő dően számos tanulmány...

A közcélú döntéshozatal (public policy) színvonalát jelentősen javíthatná, ha a döntéshozók megbízható becslések alapján vetnék össze egyes közcélú programok költségeit és hasznait. Ehhez azonban a mainál több és hitelesebb eredménnyel kellene rendelkeznünk arra...

A magyarországi munkanélküliség nagyságáról rendszeres statisztikák, várható időtartamáról néhány kutatási beszámoló alapján többékevésbé pontos képet alkothatunk. Sokkal kevesebbet tudunk arról, hogy a munkanélküliség milyen anyagi következményekkel jár az...

A szerző az új intézményi közgazdaságtan néhány alapvető megállapítása nyomán a vállalati szervezetben keletkező jövedelem forrásait és elosztásának szabályait vizsgálja egy vidéki textilipari nagyvállalat varrodájában. Az esettanulmány első részében arra a...

A tanulmány a különböző iskolázottságú és életkorú munkaerőcsoportok piaci értékelésének és termelékenységének alakulását elemzi 1986 és 1999 között egyéni kereseti adatok, valamint (a nagyvállalatokra becsült) termelési függvények segítségével. A béradatok az...

A női dolgozók aránya jelentősen magasabb a közszférában, mint a magánszférában. Ennek számos oka lehet, köztük a munkahelyi jellemzők iránti eltérő preferenciák, illetve az is, hogy a nőket kevesebb diszkrimináció éri a közszférában, mivel a bértáblák és...