A bűnben fogant tudomány? Összefoglaló A közgazdaságtan humanizálása c. könyv bemutatójáról

A közgazdaságtan emberképét, az ún. homo oeconomicus-t gyakran vezetik vissza Adam Smithre és a láthatatlan kéz elméletére. A homo oeconomicus racionális és önző. Adam Smith a morálfilozófia skót professzora, akit a klasszikus közgazdaságtan atyjaként is számon tartanak, valóban erkölcstelen tudományt alapozott volna meg? A diszciplína alapítója A nemzetek gazdagsága (1776) előtt írta az Erkölcsi érzelmek elmélete (1759) című könyvét, melyet a filozófusok gyakran összeegyeztethetetlennek látnak a láthatatlan kéz elméletéhez kötött önző emberképpel. Vajon a közgazdaságtan tényleg bűnben fogant és ezért a tudományosságának alapja az erkölcstelenség? Többek között erre a kérdésre is keresi a választ A közgazdaságtan humanizálása2 c. könyv, melynek könyvbemutatóját 2020. augusztus 26-án tartották. A beszélgetést Sárvári Balázs, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatója moderálta, beszélgetőpartnerei pedig Neszveda Gábor, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatója, valamint Bertók Rózsa, a Pécsi Egyetem egyetemi docense voltak. = What can we learn about people from the economy? The elementary microeconomics books taught us that people are racional entity and selfish. This narrative of people was the mainstream economy from decades. Some other sciences and some new wave economy theories recognised that the human being is more complicated than we can describe with this adjectives. The Humanomics: Moral Sentiments and the Wealth of Nations for the Twenty-First Century book’s aim to show how we can see different ways of the economy actions of people, how we can see the human being as own wholeness and integrity. This article is a summary from the book presentation of this book. Rózsa Bertók Associate Professor in the University of Pécs and Gábor Neszveda Assistant Lecturer in the Corvinus University of Budapest were talking about this book and about the global picture of Smith theoritical job. The moderator was Balázs Sárvári Assistant Professor from the Corvinus Universtiy of Budapest. In the conversation we can see the difference between Adam Smith’s theory and the neoclassical interpretation of this. The starting point was his two books: „The Wealth of Nations” and „The Theory of Moral Sentiments”.