A disszertáció a kutatói életpálya első, kiemelkedő jelentőségű szakaszára, a mesterség elsajátításának időszakára fókuszál. Célja, hogy azonosítsa a PhD fokozatot szerző biológusok korai életpályájának fő eseményeit, és ezeket elhelyezze a hazai tudományrendszer folyamataiban. Eredményeivel segíti a tudósi hivatás jelenkori természetének, és a tudósok társadalmának jobb megértését, és a tipikus karrierutakat létrehozó folyamatok megragadásával a fiatal biológus kutatók komplex életpálya tipológiáját adja. A disszertáció kitüntetett szempontja az életpályák és a szakmai identitás dinamikájának középpontba állítása. A két aspektus a disszertáció mögött álló vizsgálat során nem határolódik el egymástól, de nem is mosódik egybe, hanem az empirikus kutatás számára is megfogható, világosan értelmezhető módon dinamikusan összekapcsolódik. Mivel az életpálya események és a szakmai identitás kölcsönösen hatnak egymásra, illetve ezek dinamikájára kifejtik hatásukat a társadalmi, illetve a tudományrendszer által meghatározott jelenségek, így együttes vizsgálatuk ezek mélyebb megismerésére, és egyes, ezekkel kapcsolatos új összefüggések feltárására is módot ad. A dolgozat részben a narratív identitás elmélete felől közelíti meg tárgyát, hogy az életpálya események egyéni interpretációjára, én-identitásban való leképeződésére vonatkozó eredményeinek segítségével az életpálya folyamán azonosított társadalmi cselekvések szándékolt értelmének, és az életpályákat alakító egyéni és társadalmi tényezők egymással való kölcsönhatásának alapos elemzését adja. E mellett „hagyományos” eszközökkel is vizsgálja az életpályák és a szakmai identitás alakulását: a múltra vonatkozó, kvalitatív adatfelvételek során gyűjtött emlékeken, tény- és véleményadatokon nyugvó elemzéssel rekonstruálja a szakmai identitás gyökereit és felépülését, a konkrét életpálya-eseményeket, és az ezek során végbemenő cselekvéseket. A megközelítésmód ellenére a dolgozat nem identitásvizsgálat, hanem a PhD fokozattal rendelkezők életpálya vizsgálata, fókuszában ...
