Kelet-közép európai devizaárfolyamok elõrejelzése határidõs árfolyamok segítségével

Írásunkban azt vizsgáljuk, hogy a hosszú lejáratú határidõs árfolyamok stacionaritását feltételezõ hibakorrekciós modellek, amelyek korábbi számítások szerint a világ devizapiaci forgalmának mintegy 75%-át kitevõ fejlett ipari országokra alkalmazva kitûnõ mintán kívüli elõrejelzõ erõvel rendelkeztek, hogyan képesek három kelet-közép európai ország (cseh, magyar, lengyel) devizaárfolyamát elõrejelezni. A három vizsgálat alá vont deviza esetében az eredmények relációnként nagyon eltérõek, és összességében kedvezõtlenebbek, mint a fejlett ipari országokra kapott eredmények, amit rendelkezésre álló adatsor rövidsége, az euró-zóna csatlakozáshoz kapcsolódó bizonytalanságok, a devizakockázati és a határidõs kamatprémium létezése, továbbá a Balassa-Samuelson-hatás együttes befolyásaként tudunk értelmezni.