A Közgáz Diáktudós sorozat a Budapesti Corvinus Egyetem karain folyó tudományos diákköri (TDK) munkába kínál betekintést. Köteteinkben a legjobb hallgatók szélesebb közönségnek szánt írásait adjuk közre, amelyek TDK dolgozataik alapján készültek. A könyvsorozat ez évi...

(.) Tanulmányunkban nagy mintán, ökonometriai módszerek segítségével vizsgáljuk a magyar háztartások élelmiszer-fogyasztási szokásainak alakulását a válság körüli években, 2007 és 2011 között, illetve kísérletet teszünk a különböző élelmiszerfogyasztási...

A modern közgazdasági gondolkodás kezdetét Adam Smith Nemzetek gazdagsága című művének 1776-os megjelenésétől számítják. Adam Smith, az alapító nem közgazdász volt, hanem a morálfilozófia professzora a glasgow-i egyetemen, s a gazdaságfilozófia mellett az etika, a...

(.) Írásomban azt vizsgálom, mi lehet az oka a kis­vál­lal­ko­zói szfé­ra hir­te­len ki­tá­gu­lá­sá­nak. Ar­ra igyek­szem vá­laszt ke­res­ni, hon­nan ver­buvá­ló­dott hir­te­len 1989-ben, s hon­nan kap­ta fo­lya­ma­tos után­pót­lá­sát egé­szen az...

Bergson és Freud óta tudjuk, hogy a humor egyik legfontosabb forrása, ha valamely jelenséget, fogalmat vagy éppen személyt megszokott kontextusából kiemelve egy új, szokatlan környezetbe helyezünk. A szimbólumhoz kapcsolódó megszokott jelentések és konnotációk az átültetés...

A gazdasági elit belső tagoltságára vonatkozó elméletek és metateoretikus álláspontok közül ma kettő áll az érdeklődés fókuszában: a menedzserializmus és a bankáruralom tézise. Mindkettőnek megvan a maga története, ami, úgy véljük, sajátos módon szituálja a...

A globális felmelegedés nyilvánvaló tényeivel és a világválságot hozó koronavírus-járvánnyal a 2020-as év választóvonal lehetne a gazdaság és a természet kapcsolatáról való gondolkodásban. A gazdaságelmélet fő irányzatai közé azonban a természeti fenntarthatóság...

Paradox módon az emberiség történetében sok esetben a fegyveres konfliktusok szolgáltak a legerősebb ösztönzőként arra, hogy előrelépést érjenek el valamely kulcsfontosságú egyenjogúsági ügyben. Különösképp igaz ez a huszadik századra, azon belül az első és második...

Paradox módon az emberiség történetében sok esetben a fegyveres konfliktusok szolgáltak a legerősebb ösztönzőként arra, hogy előrelépést érjenek el valamely kulcsfontosságú egyenjogúsági ügyben. Különösképp igaz ez a huszadik századra, azon belül az első és második...